A Stadio Olimpicoban arra készültünk, hogy „újra borsot” törjünk a zebramezesek orra alá (a Reja időszakra értem), és kiköszörüljük a Petkovics mester alatti 2 vereségünket, ahol szinte lemostak bennünket a pályáról a Torinóiak!
A kezdeti percekben „álló háború” jellemezte a két csapat játékát, a Juve egyáltalán nem feltett kezekkel lépett újra az Olimpico gyepére, többször magához vette a kezdeményezést, de mi mindig megakadályoztuk a támadásaik felépítését. Szembetűnő volt, hogy a középpályájuk nagy „kettőse” Vidal és Pogba mennyire tudása alatt játszik, igazán csak az argentin Tévez mozgékonyságában lehetett felfedezve valamilyen veszélyt.
Aztán hirtelen a Juve védelem, beleértve Buffon kapust is, majdnem gólig ügyetlenkedtek egy hazagurítást, Klose szemfülességét lehet dícsérni.
Ami késik nem múlik, a következő szituációban, Klose remekül ugrott ki, megtolta a labdát Buffon mellett, aki elgáncsolta a lábával, 11-es és piroslap a kapusuknak! António Candreva büntetett, nagyon jól helyezte a labdát, a cserekapus Storarinak esélye sem volt hárítani.
Aztán a félidő végefelé össze tehetik a vendégszurkolók a kezüket, mert Bonucci kezére pattant a labda a saját 11-osán belül, egyértelmű kezezés volt, de a bíró nem adott újra 11-est nekünk. Ezt megelőzően volt egy nagy helyzete a Juvénak, Llorente jól fordult be a labdával a 16-oson belül, de lövését Berisha parádés reflexel hárította!
Aztán a második félidőben jött az egyenlítés, Tévez remek kiugratása Licht-nek, aki jól kanyarította be a labdát, és a spanyol égimeszelő valami fura kitekert mozdulattal bebólíntotta a labdát, ezzel egyenlítettek!
Ezt követően, egyértelműen látszott, hogy szeretnénk megnyerni a meccset, nagyon jó támadásokat vezettünk, Reja jól cserélt, lekapta Cavandát (aki addig elég gyengén játszott), Alvaro González lépett a helyére, majd Candrevát Keita Balde váltotta!
Kétszer kerültünk nagyon közel a gólhoz, először egy szabadrúgás következtében, amikor is Ledesma nagyon jól ívelt a Juvés 16-oson belülre, ahol Klose berobbant és egy erős fejest küldött a kapu közepére. Storari ott állt és belekapott, ami a felsőlécre pattanva visszajött a mezőnybe! Aztán pedig a nagyon ügyesen mozgó Keita tekert egy lövést a 16-os sarkáról a túloldali kapufára, a kapustól ez éppen befért volna, ha egy kicsit pontosabb!
Ezzel a pontszerzéssel és a második félideji játékkal (igaz 1 emberfórunk volt) visszanyerte a csapat is és mi szurkolók is a hitünket, mert tud játszani ez a csapat és újra büszkék lehetünk rájuk, csak így tovább, Forza Lazio, forza Reja!
Következik a Napoli az Olasz kupában, január 29-én, idegenben!
