Szeszélyes időjárás fogadta a csapatokat a Stadio Olimpicoban, ahol a közvetlen rivális Inter gárdáját fogadtuk a 10. forduló záró meccsén. Az elmúlt napok időjárása miatt ugyanis órákkal a 20.30-kor kezdődő meccs előtt még pályamunkások dolgoztak a stadionban, hogy letakarítsák a vizet a játéktérről.
A hangulat megvolt mindkét szurkolótábornál!
A kezdőnk (3-5-2): Strakosha; Luiz Felipe, Acerbi, Radu (78′ Bastos); Marusic, Parolo, Badelj (34′ Cataldi), Milinkovic, Lulic; Caicedo (69′ Correa), Immobile.
A tavalyi, számunkra balszerencsés szezonzáró meccs után, először találkoztunk a milánói kék-feketékkel, és nagy reményekkel készültünk, hogy elégtételt vegyünk a tavalyi fiaskóért! Javuló formában vártuk a találkozót, hisz a megelőző 3 meccsünket megnyertük, és ezeken összesen 1 gólt kaptunk, azt is a marseille-i Stade Velodrome-ban a múlt heti Európa Liga meccsen.
Az Internazionale is jó formának örvend, ugyanis a legutóbbi 10 találkozójukból csak kettőt veszítettek el, egyet a Parma ellen otthon, ami inkább meglepetés, mint a múlt heti 2-0-ás betli a Camp Nou-ban a Barcelona ellen.
A meccs elején Badelj adta el a labdát a saját térfele közepén, amiből Perisic indult meg, de a középre centerezéséről a hosszún Icardi épp, hogy lemaradt. Nagy helyzet volt a semmiből. A 28. percben jött a vendég gól. Ide oda pattogott a labda, majd egy beívelést Perisic mellel Vecinohoz tett, aki egyből passzolt Icardihoz, és az argentin hezitálás nélkül a kapuba belsőzte a játékszert. (remek formában van, sajnos)
A 41.percben egy vendég szöglet után jött a második gól és egyre kilátástalanabb helyzetbe kerültünk. Joao Mario szögletét ugyan még Milinkovics-Szavics kifejelte, de pont középre, és azt Brozovic nagy erővel, laposan a hosszú sarokba lőtte.
Igazából sok helyzet nem volt az első félidőben, inkább mezőnyben folyt a játék, és az Inter az előtte adódott helyzeteket, könyörtelenül kihasználva vezetett.
A második félidőben Cataldi (Badelj helyére jött be még az első félidőben!) előtt volt egy lehetőség szabadrúgásból, de Handanovic a helyén volt. A kipattanót még Lulic tűzte kapura, de a védők blokkoltak. Fogyott az idő és egy egyre hitehagyottabb volt a csapatunk, nem volt meg az igazi átütőerő a játékunkban ezen az estén. Ezek után Immobile passzából Marusicnak volt egy nagy lökete még, de a szlovén kapus most is védeni tudott. A vége felé a 70. percben jött egy milánói kontra, aminek a végén Borja Valero passzából Icardi egy higgadt csel után kilőtte a rövid alsót és ezzel végképp eldöntötte a 3 pont sorsát.
Véleményem szerint ebben a gólban Strakosha is bőven benne volt. Ezen az estén a Inter és Spaletti mester hibátlanul választott taktikát, és igazából egy csapat volt csak a pályán. A végén még lett volna sanszunk a szépítő találatra, de Immobile kihagyta a ziccert, így a vége sima 0-3 lett…
Nagyon gyenge produkció volt a srácoktól, és sajnos eddig a szezonunk és a jelenlegi formánk olyan, mint a római időjárás, eléggé szeszélyes….
Folytatás vasárnap délben a SPAL ellen, otthon az Olimpicoban.
FORZA LAZIO, FORZA GERGŐ!
