Ezt a pikáns párharcot, amelynek tétje az volt, hogy a győztes felléphet a tabella harmadik helyére, ott a helyszínen tekinthettem meg. Amíg itthon tart a jegy és bérlet mizéria a hazai kék-fehéreknél (MTK), 4900 Ft-os jeggyel lehet megnézni a bajnokikat, addig odakint a meccsnapján 18 és 25 euros jeggyel lehetett belépni a 60 ezres San Paoloban! Van különbség, nem? Remek idő volt, olasz tabacchi (sportfogadás) boltban váltottuk a jegyet, aztán egy kis ráhangolódás városnézéssel, majd irány a stadion metróval. A stadion körül árusok a hazai csapat kiegészítőivel, szendvicses stand és ivóhelyek. A beléptetés simán zökkenőmentesen történt, akkor még nem gondoltam, hogy negyed 8 körüli érkezéssel a pálya hosszanti lelátó szakasza tömve lesz!:-) Mikor jöhettek ki a nápolyi digók, mint megtudtam 6-fél 7 körül otthon gyártott szendvicsükkel!:-)
Már egy félidőt ott ültünk szinte a félpálya közelében a lelátón, amikor végre felhangzott a life is life nanananana és kezdetét vette a meccs bekonferálása. Marchetti érkezett először kisebb füttykoncerttel a melegítésre, aztán nagyobbal a Lazio kezdője.:-)
Jó volt látni Felipe Anderson és Keita Balde kettősét, ügyesen flikkflakkoztak.
Aztán jöttek a hazaiak is óriási taps közepette, ekkor már mindkét kapu mögötti kanyar megtelt (felső karéj) és a kemény brigád rendesen hangolt a meccsre!!!:-)
A meccs elkezdődött, azonnal észre lehetett venni, hogy a hazaiak gyors csatárhármasával semmit sem fog kezdeni a Basta-Wallace-Radu védőhármasunk. Mertens volt a legveszélyesebb közülük, lógott a levegőben a hazaiak vezetése. Inzaghi végig ugrált, kiabált, sőt veszekedett a technikai zónában a mieinkkel. A középpályánkon Biglia visszatérése szinte semmit sem jelentett, Parolo gyenge, ahogy Milinkovics is. AZ első félidőben Keita semmit sem mutatott, Felipe Anderson inkább, aztán cseréltek is, olyan féloldalas volt a támadójátékunk. Immobile viszont nagyon akart, de most sok hibával játszott. Jó ez a fiú középen és szélen is!
Kihúztuk a félidőt, aztán a másodikban Hamsik megszerezte a vezetést, felrobbant a stadion! Hosszú perceken keresztül ünnepeltek és amikor leültek és újra elhelyezkedtek a székükön, na akkor jött Keita Balde szerencsés egyenlítő gólja! Szinte sokkot kaptak a nézők, jó volt ezt látni!:-)
A pályán sem történt másképp, de összeszedték magukat és bizony Marchetti kapusunk 3 gólba tartó labdát is védett, nagyon nyomott a Napoli! Mi védekeztünk foggal, körömmel no meg kapusunk időhúzós kirúgásaival!:-)
Hazafelé meglepő módon lezárták a metrót, így közel 2 órás gyalogtúra következett a Garibaldiig. (ott nincs metrópótló busz:-)))
Kemény ez a Nápoly éjszaka.
Következik a mumus Genoa otthon, meglátjuk ez a VB selejtezős szünet jót tesz-e nekünk?
FORZA LAZIO!